-Neeem.-nyöszörögtem,és megpróbáltam magamra húzni a takarót,de Luke (feltehetően) nem engedte.Egy kis harc után leszállt rólam,majd amikor már azt hittem békén hagy,felhúzta a redőnyt
-Az első napunk 10-esként!-kiáltott.Igazából örültem Lukenak.Egész nyáron Ausztráliában volt a mamájánál és a haverjainál.Én a nyáron alig tettem ki a lábam a házból.Vanessza valami táborba ment ahol ismét átfestette a haját,már nem színes a vége hanem zöld csíkok vannak benne.Kitti is átfestette a haján azután hogy a szigorú nagyszüleihez ment a nyáron,visszatértek eredeti szőke tincsei.Hamár a hajaknál tarunk,az enyém újra hosszú,aminek kifejezetten örültem mert már hiányzott.A srácok fesztiválokat jártak vagy a Balcsin voltak nyaralni,úgyhogy velük is csak egy két napot találkoztam.Az én nyaramat lekötötte hogy ne írjak vissza Ashtonnak,hogy Michaellel megpróbáljak nem bunkózni.Többnyire olvastam,segítettem apunak zenét írni vagy átpakoltam szekrényem.Lukeal naponta beszéltünk smsben vagy twitteren,de nem volt ugyanolyan mintha velem lett volna.Hiányzott.
-Már az első nap megölsz.-motyogtam,aztán amikor megfordult hogy hozzám dobjon valamit,én hirtelen kipattantam az ágyból és a hátára ugrottam-Úúúúgy hiányoztááál!-nevettem és megdörzsöltem a fülét
-Nemár Tori!-ledobott a hátáról,és a vörös fülét tapogatta-Őrült vagy.-nevetett.Akkor láttam hogy mennyire megváltozott.A haja világosabb lett,lebarnult és mintha egy picit magasabb is lett volna.Már nem hordta a kék kapucnis pulcsiját,sem a fehér trikóját amit annyira megszoktam tőle.A parfümje is más volt.A gyengéd,körbeölelő Luke illat helyett valami erős fűszeres szag volt rajta ami nem igazán tetszett.Ashton jutott eszembe róla
-Hiányoztál.-léptem közelebb és átöleltem.Furcsa szagot éreztem a pólóján de nem tettem szóvá
-Te is nekem.-visszaölelt-Vanessza csinált reggelit.
-Amióta befestette a haját őrülten korán kel.-nevettem
-Néztem is hogy olyan fura.-ráncolta össze a szemöldökét.De valahogy ez is olyan más volt.Mintha nem Luke Hemmings állna előttem.Rémesen hasonlított Ashtonra.Nem tetszett
Lent a konyhában Vani már evett és a telefonját nyomkodta.Felnézett ránk,elmosolyodott,de amint jobban szemügyre vette Lukeot már csak álmosoly volt az arcán.Ő is észrevette hogy Luke más lett.
-Nagyon éhes voltam,nem bírtalak megvárni bocsi.-mutatta fel a pirítósát amit épp evett
-Semmi.-rántottam vállat és ledobtam magam a vele szemben lévő székre.Hiányzott Vani amég nem volt itthon három hétig.Olyan üres volt a ház nélküle,már elképzelhetetlen volt hogy nem lakik velünk
-Kíváncsi vagyok a többiekre.-mosolygott Vani egy zöld tincset tekergetve-Mennyit változhattak.
-Hát...Kitti szőke.Ennyit tudok.-haraptam bele a bundáskenyerembe
-Hogyhogy?-ráncolta össze a szemöldökét Luke és leült az asztal legtávolabbi székére.Vanival összenézve ugyanarra gondoltunk,de nem foglalkoztunk vele
-A nagymamája miatt.-rántottam vállat
-És a többiek?-kérdezte Vani
-Nem tudom.Nyár elején találkoztam velük aztán elmentek nyaralni.
-És Luke,milyen volt ausztrália?-fordult szőke barátunk felé
-Király.-vont vállat ő is,és bekapott egy cukrot-Szörföztem,voltam a haverokkal meg fetrengtem a napon.
-Nem is tudsz szörfözni.-nevettem fel
-Mostmár tudok.-mosolygott rám
-Úgy elfogunk késni!-nyöszörgött Vani a piros lámpánál miközben Szaszáékra vártunk.Luke a villanyoszlopnak dőlve nyomkodta a telefonját és néha felnevetett.Vanessza másodpercenként a karórájára pillantva toporgott,én pedig sóhajtozva néztem őket
-Hello.-ugrott mellém Zsolti.Reflexből összerándultam,és ha lett volna valami a kezemben biztos leütöttem volna úgy megijesztett
-Őrült vagy!-ütöttem vállba.Zsolti nem sokat változott a nyáron.Ugyanolyan alacsony,kócos hajú srác maradt aki mindenhová viszi magával a gitárját.Mögötte Szasza fejét láttam meg akinek még göndörebb lett a haja mint volt
-Hol a barnaságod Tori?-nevetett Zsolti a karomat csipkedve-Már le is kopott?
-Sose volt rajta!-hallottam Gergőt valahonnan Szasza mögül.A hangja most kezdett mutálódni úgyhogy nagyon viccesen hangzott ahogy kiabált.Ahogy kilépett Szasza mögül,rögtön észre vettem hogy hármójuk közül ő változott a legtöbbet.A haját már felzselézve hordta,és nem melegítőben vagy sokzsebes deszkás gatyában volt,hanem egyenes szabású farmerben.A deszkás cipőt felváltotta a tornacipő,és a szokásos flanel ing helyett most egy fekete pólót vett fel,felé pedig bordó pulcsit-Állunk még itt egy kicsit vagy elindulhatunk?-tárta szét a karját,ezzel kizökkentve engem a gondolatmenetemből
-Ja,mehetünk.-ragadta meg a kezem Vani,mert ő már elég izgatott volt és hamar be akar érni.
-Nézzétek,menetrend szerinti késők.-hallottunk magunk mögül egy gúnyos hangot.Mindannyian egyszerre fordultunk meg,és megláttuk Lilit.A nap kiszívta hosszú barna haját,amit ugyanúgy kötött fel mint tavaly.Tökéletesen lebarnult,és nem félt szoknyába meg magassarkúban suliba jönni.Ő volt Lili,nem is tudom mit vártunk tőle
-Haha.Nagyon vicces.Hosszú volt a sor a cipőboltban,és te is csak azért értél most ide?-vakarta meg az állát Zsolti
-Fogadjunk ezt a beszólást már tavaly óta el akartad sütni.-húzta össze a szemeit
-Nem.-rázta a fejét Zsolti.Nem igazán tudta mit szóljon vissza
-Én mindjárt jövök.-súgta a fülembe Luke amikor már majdnem beléptünk az ajtón,de ő megfordult és visszafelé sétált.Próbáltam utána nézni,de Vani rángatott befelé.Csak egy fekete hátul felzselézett hajat láttam és a hozzá illő zöld szemeket.Michael?
-Vanessza!-rántottam a karján amikor beértünk az aulába.A diákok csoportosan vonultak a folyosón,valószínűleg a nyár legjobb pillanatait megosztva
-Tessék?-fordult hátra mosolyogva.Mintha a könyv,tinta,kaja és hipó szagától megnyugodott volna-Hol van Luke?-összeráncolt szemöldökkel,lábujjhegyre állva nézett át fölöttem,aztán jobbra balra dülöngélt mintha egy ilyen magas ember mint Luke,könnyen eltűnne a tömegben
-Michaellel.-nyögtem ki
-Mivan?-nézett rám értetlenül
-Michaellel van.-ismételtem meg
-Vegyünk egy kakaót jó?-úgy nézett rám,mintha attól tartana bármelyik pillanatban elájulhatok.Úgy is éreztem magam.Miért beszélgetne Luke Michaellel?Vajon Ashtonnal is kibékült?Mivan ha Ashtonék újra beleviszik a régi életébe?Szasza látta hogy valami nincs rendben,elvégre Vani a könyökömnél tartva kísért a büféig
-Minden oké?-lépett oda Szasza,és kérés nélkül megfogta a másik könyököm
-Csak leesett a vércukra.-hazudott Vani-Veszünk egy kakaót és minden rendben lesz.
-Ja,oké.-bólintott,de ahelyett hogy a sor végére álltunk volna Szasza kiabálni kezdett-Najólvan gyerekek félre az útból!Nem érek én erre rá!-félre lökött mindenkit aki a sor elején állt-Menj már arrébb!-lökte félre az épp kérni készülő srácot-Csókolom!Két kakaóscsigát szeretnék,három zacskó gumicukrot,két doboz kakaót egy sajtosrudat és nyolc olyan csokis pudingot.
-Te kinek vásárolsz?-kérdezte Vani összehúzott szemekkel
-Magamnak.-rántott vállat-Ja!Igen!-csapott a homlokára majd visszafordult a büfésnénihez-Még egy kakaót szeretnék.
Mindannyian felmentünk a terembe,de Luke még mindig nem volt ott.Sóhajtva beültem a helyemre,és elővettem egy üres füzetet.Tekintve hogy első nap,csak négy ofő óránk lesz.
-Fagyit?-nyújtotta oda Ricsi az orrom alá az olvadt tölcséres fagyiját
-Mivan?-hőköltem hátra
-Fagyi.Minden élethelyzetet legalább ötven százalékkal jobbá tesz.-mosolygott
-De miért pont a suliban eszel fagyit?-húztam össze a szemeim
-Láttam hogy nem érzed magad valami jól.-rántott vállat-Csak megkínáltalak.-mondta,azzal leült a helyére
-Jóreggelt tanárúr!-kiáltott Ben amikor a magas,barna hajú férfi belépett a terembe
-Szervusz Benjamin.-biccentett a tanár,majd lerakta a könyveit az asztalra-Milyen volt a nyár?-kérdezte úgy általánosságban.Kár volt.Mindenki egyszerre kezdett beszélni,amikor pedig meghallották egymást alátámasztották a sztorit hogy: ,,Ez igaz,ott voltam."-Ne egyszerre könyörgöm.-vetett véget a káosznak Payer-Egyesével.Lili?-Tessék?-nézett fel Lili aki valószínűleg a telefonját nyomkodta a pad alatt
-Milyen volt a nyarad?
-Kellemesen telt,köszönöm.-húzta ki magát
-Unalooom!-dobott előre egy papírgalacsint Zsolti,ami Kittit találta el-Bocs.
-Zsolti.-nézett rá Payer-Neked hogy telt a nyarad?
-Egész nyáron gondolkodtam.-felelte diplomatikusan
-Miről?Hogy hány hot-dog fér a szádba egyszerre?-fordult hátra Gergő,mire mindenki nevetni kezdett
-Nem.-rázta a fejét Zsolti sétődötten-Reggelente azon gondolkoztam hogy senki nem az,aki valaha volt...Úgy 3 nanoszekundummal korábban.-jelentette be drámai szünetet tartva
-Neee!-fogta a fejét Vanessza.A telefonom rezegni kezdett a zsebemben.Kioldottam a képernyőzárat,és egy sms várt.Amit Michaeltől kaptam
Feladó:Michael
Következő óra helyett találkozzunk a Rézmálban.
Felnéztem Vanira,aki valamit röhögött a fejét fogva.Sóhajtva visszacsúsztattam a telefont a zsebembe.Már az első nap azt akarják hogy ellógjak?Kattintgatni kezdtek a tollam,és egy hajtincsem csavargattam.Luke vajon Michaellel van?Azért nem jött be?Vagy Ashtonnal találkoztak?De akkor Michael miért hív a kávézóba?Már nincsenek együtt,vagy épp ellenkezőleg,mindannyian ott vannak.A kicsengetésre összerezzentem,mintha bombariadót hallottam volna
-Minden oké?-kérdezte Vani egy nyalókát a szájába dugva
-Ahha.El kell mennem.-álltam fel,és összeszedtem a cuccom
-Hová mész?-kérdezte Ricsi mellém állva érdeklődő tekintettel
-Öhmm...Csak.Nem tudom.-dadogtam,majd félrelöktem és kisiettem a suliból.Tammyhoz mentem be először,hisz még volt 10 percem még elkezdődik a második óra.Amég létezik a világon kávé,semmi nem lehet olyan szörnyű.Belekortyoltam a meleg csodába,és a papír pohárral a kezemben elindultam a Rézmálba.15 percet se sétáltam,de a város megváltozott.Emeletes házak és fura alakok mászkáltak mindenűtt,fiatalok akik szintén lógtak az iskolából,és öregasszonyok botokkal meg kis tacskókkal.A hatalmas neon táblát meglátva átmentem az úton ahogy legutúbb Michaellel is.A bejárathoz érve megragadtam a kilincset és nehezen kihúztam az ajtót
-Szia!-köszönt a szőke pincér lány amikor beértem
-Hello.-biccentettem vissza mosoly nélkül-Michaelt várom.-szögeztem le,hogy nem rendelek semmit.Biztosan észre vette a kezemben tartott papírpoharat amin a konkurencia pecsétje kacsintott vissza,de nem érdekelt
-Már itt van.-mutatott egy boxra,ami leghátul volt eldugva
-Köszi.-eleresztettem egy halvány mosolyt és megindultam Michael felé-Hello.-köszöntem,majd leültem elé.Kicsit elbizonytalanodtam.Az első nap ellógtam,Luke sehol,Vani sem tudja hogy hova jöttem.Akár meg is késelhetne itt helyben senkinek nem tűnne fel
-Szia.-erőltetett magára egy mosolyt
-Beszélni akartál..és..itt vagyok.-tártam szét a karjaim mint valami bizonyításképp hogy nem csak a szellemem jött el
-Igen...Öhmm...
-Láttalak téged.-kezdtem bele én-Téged és Lukeot.
-Ohh..-meglepődött.Nem erre számítottam.Beleharaptam az alsó ajkamba,olyan erősen hogy éreztem a vér fémes ízét-Segíteni akarok.
-Segítségre szorulok?-húztam össze a szemeim
-Igen.-bólintott-Luke és Ash újra egymásra talált.-a levegő megakadt a tüdőmben és se kijjebb sem beljebb nem akart haladni-Ma este Lukeéknál lesznek.
-Miért mondod ezt el nekem?-kérdezte akaratlanul visszafojtva a levegőt-Egyáltalán hogy?Vagy mikor?Vagy...
-Ash is ott volt ausztráliában a nyáron.
-Ohh.-hökkentem meg.Michael és én mióta vagyunk ilyen jóban?-Meg kell keresnek őt.
-Tori!-szólt utánam,mert én hirtelen felálltam és az ajtó felé indultam.Felállt,odasietett mellém és megfogta a karom-Menj vissza a suliba,menj vissza Vanesszához meg mindenkihez,most hagyd őket.Hagyd dolgozni a lelkiismeretét.
-De ha nem lépek közbe...-kezdtem de Michael megállított
-Tori.Csak...Keresd meg inkább este.Menj át hozzá és beszélj vele mert ránk nem hallgat.Sem rám,sem Calra.Csak a saját feje után megy Ashtonnal egyetemben.-sóhajtott
-Oké.-nagyot szippantottam még utoljára a kávé szagú levegőből,aztán kiléptem az ajtón hogy visszamenjek a suliba és otthagytam a fekete hajú szövetségesem
