-Szia.-köszönt rám de nem válaszoltam.Csak megpróbáltam tovább menni-Van..-kezdte de annyira el volt áztatva hogy alig bírta megtartani az egyensúlyát-Van egy buli a kemping túloldalán.Nem szeretnél csatlakozni?
-Ömm..Nem kösz.-tűrtem a fülem mögé a hajam és megpróbáltam ellépni mellette,de megfogta a csuklómat
-Na.Kérlek.Csak benézel pár percre és aztán haza is mehetsz.-annak ellenére hogy milyen részeg volt,elég erősen tartott a karomnál fogva-Eljössz,megnézed milyen a hangulat és ha nem tetszik elmész.
-Nem.-ráztam a fejem és idétlen mozdulatokkal próbáltam kibújni szorításából
-Hallottátok?-lépett hátra a srác aki ha nem lett volna részeg,simán azt mondtam hogy jól néz ki-Nem akar jönni.
-Ooo...-lépett ki a másik fiú is az egyik lakókocsi mögül-Milyen kár.Pedig feldobhatná a hangulatot.
-Azt hiszem kihagynám.-mondtam halkan.A szívem már olyan gyorsan vert hogy olyan érzés volt mintha nem dobogna,az agyamban ezernyi gondolat futott át a menekülési útvonalaktól kezdve addig,hogy ez a két idióta mit művelne ha elmennék velük.A hányinger kerülgetett.
-Pedig remek szórakozás lenne.-mosolygott.Gusztustalan volt.
-Süket vagy?-szól egy hang valahonnan.Engem az ájulás kerülgetett úgyhogy nem is érdekelt,csak hogy minél előbb el tudjak menekülni-Azt mondta nem akar menni.
-Látod ki van itt?-nevetett fel a srác aki megszólított és az állával az egyik lakókocsi felé bökött.Akkor vettem csak észre hogy Luke áll ott,karba tett kezekkel,és olyan undorral a szemében hogy én is elszégyelltem magam.-A kis homokos árulónk.-abban a pillanatban kikerekedett szemekkel bámultam magam elé.Szóval Luke ismeri őket.Nagyon is.
-Engedd el őt.-intett felém a szőke hercegem
-Inkább gyere és hagyd hogy téged is szórakoztasson.-nevetett fel a fiú,aki a lakókocsi mögött bújt el
-Nem szeretem ismételni magam.
-Akkor majd engem szórakoztat.
-Sziget!-lépett közelebb Luke,de a fiú akit ezek szerint Szigetnek hívnak közelebb lépett hozzám,mire Luke meggondolta magát és megállt-Ismerem őt.Ő nem az a lány akit te keresel.
-Nézdmá' a meleget.-nevetett a névtelen
-Egyszer már hallgattunk rád,és..hogy is mondjam..-kereste a szavakat Sziget,miközben a nyelvét csattogtatta-Nem lett túl jó vége.
-Na jólvan.-sóhajtott Luke majd felém nyújtotta a kezét jelezve hogy fogjam meg.Villámsebességgel fogtam meg a kezét és bújtam mögé.-Mi most elmegyünk.
-Má' egyszer hagytalak futni.-nevet fel névtelen,de Luke egyre hátrébb sétál
-Te innen nem mész sehova.-ciccegett Sziget és megindult felénk.Az egész csak egy pillanat töredéke volt és alig tudtam felfogni.Luke a bal lábával picit előrébb lépett,hátrahúzta jobb kezét és egy orbitálisat bevert Szigetnek.A kigyúrt srác kiterült.Ezt az ütést Rocky Balboa is megirigyelhette volna.A névtelen srác meg sem tudott mozdulni,csak mocskos szavakat kiabált utánunk amiket minél gyorsabban igyekeztem elfelejteni.Luke a kezemet fogva vezetett onnan el,de még így sem voltam biztos abban hogy elbírok menni a kocsiig ájulás nélkül.Az adrenalin még mindig száguldott az ereimben.
-Kö..köszönöm.-hebegtem mire ő csak megsimogatta a kézfejem-Honnan ismerted őket?
-Holnap elmesélem oké?-állított meg hogy a szemembe nézhessen-Jól vagy?
-Ahham.-bólogattam inkább magamnak,de éreztem ahogy a szememből kiszökik egy kövér könnycsepp és végigfolyik az arcomon.Luke magához ölelt és megpuszilta a fejem búbját.Pillangó érzésem támadt,és bár éreztem hogy helytelen,engedtem neki-Köszönöm.-fúrtam a fejem a válla és nyaka közötti résbe-Köszönöm.
-Semmi baj.-símogatta a fejem és újabb puszit nyomott rá-Olyan mintha a húgom lennél.-eltoltam magam tőle és igyekeztem leplezni csalódottságom.Valójában épp azt igyekeztem elrejteni hogy épp darabokra hullok
-Olyan mintha a bátyám lennél.-fogalmam sincs miért mondtam ezt.Nem akarom elveszíteni őt.
Két órával később
-Nem akarunk inkább egy faházban megszállni?-nyafogott Brigi egy sátor rudat tartva.Lukeal eszünkben sem volt elmondani mi történt.Rögtön hazavinne minket
-Nem.-bújt ki a még fel nem állított sátor alól.A haja ide oda szállt a levegőben-Így több pénzünk marad majd amit Siófokon elbulizhatunk.
-Elbulizni?-húztam el a számat.Erről a szóról a pia,a drog,és a cigi jutott eszembe
-Semmi ilyesmire ne gondolj.-nézett rám az őrítő félmosolyával.Mintha olvasna a gondolatamban-Csak zene és tánc.Sajnos a saundot már lekéstük,de vannak jó helyek Zamárdiban is.
-Tényleg ez a két kedvenc helyed mi?-vontam fel az egyik szemöldököm
-Ja.-nevetett és könnyed mozdulattal húzott egyet a sátor anyagán,majd lökött rajta egyet és már állt is.Fogalmam sincs hányszor csinálhatta már,de volt egy olyan érzésem hogy elég rutinos-Akkor irány a bobpálya.
-De már sötétedik.-rázta meg a fejét Brigi és az órájára nézett
-Sötétben még bulisabb.-röhögte el magát amitől libabőrös lettem-Gyerünk!
Felkaptam egy pulcsit és elindultunk.Nem kellett sokat sétálni,legalábbis nem éreztem sok időnek.amikor megérkeztünk senki sem volt a pályán.Az első körben Luke ment Brigivel.Még sosem boboztam,ezért kicsit féltem amikor olyan gyorsan elindultak.Brigi sikított,Luke üvöltött,az visszhangzott tőlük a pálya.Szédülés fogott el amikor néztem őket a kanyarokban.Hirtelen a srácokra gondoltam akik letámadtak.Ha Luke nem lép közbe...ki tudja iket csináltak olna velem.Egy hatalmasat nyeltem.Észre sem vettem hogy Luke már ott állt mögöttem
-Gyere Tori!-kiáltott és a hónomnál fogva emelt fel.Fogalmam sem volt hogy lehet ilyen erős,amikor olyan törékenynek látszik-Nyugi!Nagyok király lesz!
-Nem!-egész testem elengedtem hogy nehezebb legyek,de még így is könnyen berakott a kocsiba-Luke ez rémisztő!
-Nyugi és dőlj hátra.-nevetett és átkarolt mintha biztonsági öv lenne-Emeld fel a kezed és sikíts!
A menet elindult,nekem meg halálfélelmem volt.Sikítottam ahogy a torkomon kifért de a világért nem engedtem volna el a kocsi szélét.Luke elengedett,megfogta a karom és az égbe emelte.Az adrenalin löket szinte megsüketített,semmi másra nem tudtam gondolni csak a sebességre,a kanyarokban hátradöntöttem a fejem,és élveztem ahogy a szél végigsimít a nyakamon,és belekap a hajamba.Luke ugyanezt tette,így egymáson feküdve élveztük a kanyargó utat.A csillagok felettem villámgyorsan száguldottak.
-Még egy kört!-pattantam ki a kocsiból és futottam a dombon felfelé.Úgy nézhettem ki mont egy kisgyerek aki életében először szánkózik-Gyere velem Brigi.
-Neeem.-húzta ki a karját a kezemből-Nemrég ittam meg a koktélt.Nem szeretnék semmilyen balesetet.
-Luke?-néztem rá a fiúra aki akkor ért fel.Bólintott.Éljenéljen!
Mostmár nem kellett felemelnie a kezem,nem éreztem védő ölelését körülöttem,nem döltem rá.Még körülbelül 6 menetet csúsztunk amikor belefáradtunk a dombon sétálásba.Intettünk Briginek hogy jöjjön le,és elinultunk a sátor felé.
-Istenem!-fordultam körbe miközben karjaimat az ég felé emeltem-Úgy érzem újjászülettem.
-Épp ideje volt.-lépett mellém Luke
-Ezt hogy érted?-néztem rá
-Hát..Apád mesélte hogy nem nagyon szoktál kilépni a szürke hétköznapokból.-szemeim elkerekedtek
-Ki szoktam lépni a hülye szürke hétköznapokból!-kiáltottam és dobbantottam egyet a lábammal.Tudtam hogy ezzel a hisztivel egy életre lejáratom magam Luke előtt,de kiakasztott hogy apa ezt mondta.Lukeal pedig még helyre tudom hozni.
-Tényleg?Mit csinálsz hétvégenként?-vonta fel az egyik szemöldökét.Nem akartam azt mondani hogy tanulok mert azzal már tényleg ásót ragadhatnék hogy elássam magam
-Skypeolok a barátaimmal.-tettem karba a kezem amolyan ,,na ehez mit szólsz" stílusban
-Ja.-nevetett és összekócolta az amúgy is össze vissza álló hajam.Hát ő így intézi a vitákat.Még megpróbáltam bizonygatni hogy tényleg van életem,de oda se figyelt rám.Vajon hány lányon nézhetett már így át,csak azért hogy ne vesszen jobban össze vele?Hány lánnyal volt már eddig?Biztos sokkal..-Bedobunk egy strandot a nap végére?-zökkentett ki a gondolatmenetemől-Esti fürdőzés?
-Benne vagyok.-legyezgette magát Brigi.-Iszonyat meleg van.
-Tori?-vonta fel az egyik szemöldökét miközben az ajakpiercingjét harapdálta
-Csak hogy kilépjek szürke életemből.-fintorogtam,de ő ezt figyelembe sem vette
-Akkor nyomás!-kiáltotta el magát és futni kezdett-Gyerünk már!Vár a víz!
Lesétáltunk a partra de a víz túl hidegnek tűnt,így nem igazán szerettem volna belemenni.Leültem egy pada és a csillagokat bámultam.Brigi és Luke a vízben voltak,vidáman fröcskölték egymást,nevettek.
-Nem jössz Tori?-intett Luke amikor észrevette hogy nem vagyok bennt
-Azt hiszem.Inkább kihagyom.-ráztam meg a fejem és elővettem a zsebemből egy rágót
-Gyere már!-fröcskölt felém Brigi.Szerencsére túl messze volt ahoz hogy a hideg vízcseppek eljussanak hozzám,így a sétáló kövén csattantak szét.Vajon milyen lesz a suli?Milyenek lesznek az osztálytársaim?Luke mennyivel hamarabb fog összehaverkodni velük mint én?Elvégre ő közömbös,és mindenkivel megtalálja a közös hangot.Én pedig visszahúzód és félénk vagyok.Egy csibe.A gondolatmenetemből Luke jéghideg ölelése zökkentett vissza a valóságba
-Ne!-sikítottam,de túl későn kapcsoltam.Az egyik karját a lábaim alá,a másikat a hátam mögé tette és felkapott-Luke!!-a víz felé kezdett rohanni-Nem akarok ruhástól fürdeni.-nyafogtam amikor már majdnem a csípőéig ért a víz.A ,,nálam van a telefonom" mentőövet nem dobhattam be az elektronikai tilalma miatt,más meg nem volt nálam amit védenem kellett volna-Van nálam rágó!-kiáltottam
-Valóban?-nézett rám.Istenem bárcsak ne nézne így,hogy minden egyes alkalomkor a szívem a torkomba ugrik
-Igen.Tegyél le.Kérlek.-néztem rá a lehető legaranyosabban
-Oké.-vont vállat.És elengedett.Csobbanva merültem a hideg vízbe,ami minden porcikámat átjárta.
-Hülye!-jöttem fel a víz alól.Ha az arcom gőzölgött,az csak azért lehetett mert totál pipa voltam-És ha szívinfarktust kapok?-csapkodtam a víz tetejét
-Akkor mindannyiunkak lett volna egy izgalmas és emlékezetes éjszakája.-vont vállat.Felhúztam magam a nemtörődömségén és olyat tettem amit normális körülmények között sohasem tettem volna meg senkivel.Megragadtam a tarkóját és lenyomtam a víz alá.Pechemre felkapott a nyakába és eldobott-Minek stresszelsz?-tárta szét a karját amikor ismét nekiindultam,és ismét kudarcot vallottam.
-Nézz rám!-fröcsköltem le minden monatom után-Úgy nézek ki mint egy idióta!A ruhám rámtapadt!A hajamnak vége!A cipőmet dobhatom ki!
-Érezd már végre jól magad!-kiáltott rám,amitől összerezzentem.Viszont volt egy olyan érzésem hogy még fel sem emelte a hangját igazán,rám mégis hatással volt-Ne gondolkodj csak csináld!
Hirtelen annyi mindent akartam volna a fejéhez vágni.Hogy ezt mondta azoknak a haverjainak is régebben akik ma belémkötöttek?Ő így élte le az egész életét?Ne gondolkodj csak csináld?Olyan felelőtlen!De nem mondtam semmit,csak bólintottam majd elindultam a part felé.Visszapillantva csalódottságot véltem felfedezni az arcán.,,Hát jó Luke,akkor játszuk így."-gondoltam és felnéztem a mellettem tornyosuló csúszdára.Ezaz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése