-Mit csinálsz Tori?-kiabálta Brigi.Tudta hogy a csúszda le van zárva,hogy nem folyik benne a víz,és hogy tériszonyom van
-Lecsúszok!-kiáltottam és vártam Luke reakcióját,fogalmam sem volt miért.Nem csinált semmit csak szórakozottan karba tette a kezét amolyan ,,na ezt megnézem" stíluban.Összehúztam a szemeim és átmásztam a láncon
-Tori gyere le!-hallottam Brigi utasítását,de én addigra már a második emeleten jártam-Gyere le!
-Eszemben sincs!-hajoltam ki a korláton.Rossz ötlet volt,mivel az egész part forgott körülöttem.Ellöktem magam és futni kezdtem felfelé
-Mit akarsz ezzel bizonyítani?-hallottam Luke hangját
-Kilépek a szürke hétköznapokból!
-Őrültséget csinálsz!Gyere le!-a hangjában egy leheletnyi gúnyt fedeztem fel
-Lemegyek ha visszaszívjátok!-álltam meg amikor a tetejére értem
-Én nem mondtam semmit!-emelte fel a kezét védekezően.Vajon nappal is ilyen tisztán lehet hallani amit olyan lentről mondanak?Nem hinném.
-Hát legyen.-mondtam,de ők ezt már nem hallották.Leültem és meglöktem magam.Fél métert sem csúsztam lefelé.Felálltam és gyalog mentem
-Ha leesel megfojtalak!-kiáltott Luke-Ez nem a cobra 11!Ülj le!
-Nem!-annyira megmakacsoltam magam hogy észre sem vettem a vizet a csúszdán.Megcsúsztam,bevertem a fejem és hangos csattanással estem bele a vízbe.De nem tudtam felúszni.Minden elsötétedett.
-Boldog vagy?-Luke arcát pillantottam meg magam felett.Azok a szemek,és a haja..Az ajkai.Rágózott.Lehellete friss,mentol illatú volt.Valamiért mindennél jobban vágytam rá hogy megcsókoljon.Ezt a gondolatot gyorsan kiűztem a fejemből,ami iszonyatosan fájt-Tori?-két hideg keze az arcomat fogták közre,így csillapítva az őrítő fájdalmat-Hallasz?-válaszul nyögtem egyet amit nehezemre esett-Idióta vagy.-mosolyodott el-Azt hiszem ki kéne keresned a wikipédiából mit jelent extrémnek lenni.Mert te összekevered az életveszély fogalmával.-egy gúnyos vigyort küldtem volna felé ha meg tudtam volna mozdulni-Visszahoztalak a sátorba.Brigi a kocsinál van kötszerért.-mivan??Minek a kötszer?Óvatosan felemeltem a kezem és végigsimítottam sajgó homlokomon.Tiszta vér voltam-Kis seb,de nagyon vérzik.-nyugtatott meg és egy meleg,nedves ronggyal letörölte rólam a piros folyadékot-Legközelebb ha azt mondom gyere le,gyere le oké?Miért vagy ennyire makacs?
-Mert felhúztál.-nyögtem és megpróbáltam felülni.A kezével támasztotta a hátam-Miért vagy ilyen kedves velem?
-Hát...-meglepődött a kérdésemen.A másik kezével a tarkóját vakarta meg és a piercingjét kezdte rágcsálni-Mert...
-Nem ismersz.
-De..Baj hogy kedves vagyok?-ügyesen kitért
-Nem.Dehogy.Csak hát alig két napja ismerjük egymást és olyan kedves vagy.
-Mindenkivel kedves vagyok aki megérdemli.-mosolygott.Legszívesebben felpofoztam volna amiért ilyen jól néz ki,és amiért ilyen érzéseket vált ki belőlem-És én jó ember ismerő vagyok.
-Honnan tudod hogy én nem egy őrült bérgyilkos vagyok?
-Kizárt dolog hogy mindketten azok legyünk.-nevetett és a sebemet kezdte vizsgálni-Egész szép.
-Már amennyire egy ilyen fej szép lehet.
-Legközelebb nem csinálsz ilyet.-mosolygott és gyengéden homlokon csókolt.Ajkai gyengén súrolták a sebemet,majd felszisszentem amikor a piercingje végigkarcolta-Bocsánat.
-Tényleg mindenkihez ilyen kedves vagy?
-Mondtam.Csak aki megérdemli.-rám nézett,arca vészesen közel volt az enyémhez.Hallottam a szívverését,és légzésének gyorsulását.-Tori.-kezdte.Leheletének menta illata volt,ami mámorítóan hatott rám.Totál transzba estem-Én..-sosem tudtam meg mit akart mondani,ugyanis a sátor cipzárja kihúzódott és Brigi mászott be.
-Na hogyvan?-lökte el Lukeot,de hála Istennek ő még mindig tartotta a hátamat
-Kettészakad a fejem.-válaszoltam
-Megérdemled.-vont vállat és az államnál fogva hátradöntötte a fejem.A sebbe csepegtett valamit,ami iszonyatosan csípett,aztán leragasztotta
-Hova tovább?-néztem Lukera
-Balatonalmádi természetesen.-mosolygott-Korán indulunk.Úgyhogy jó éjt.
-Jó éjt.-mondtam,de nem voltam álmos.Brigi kimászott a sátorból úgyhogy ezek szerint ő sem volt az.A sátor tetejét bámultam amikor visszajött.
-Fent vagy még?-lökte meg a lábam
-Ahha.-nyögtem és Lukera néztem.Hamar bealudt.
-Gyere,ezt látnod kell.-fogalmam sem volt mit akar.Már majdnem elaludtam Luke szuszogásán amikor megrángatta a lábam.Négykézlábra álltam és kimásztam-Óvatosan állj fel!-figyelmeztetett,nehogy elszédüljek.Lassan felemelkedtem-Ott!-mutatott az ég felé,én pedig felnéztem.
-Hullócsillagok!-mosolyogtam az apró fénycsóvákat látva-Kívánjunk!-megfogtuk egymás kezét és behunytuk a szemünket.,,Azt kívánom hogy az osztálytársaim normálisak legyenek."-mondtam magamban és kinyitottam a szemem
-Mit kívántál?-kérdezte Brigi izgatottan
-Nem szabad elmondani.-kacsintottam-Akkor nem válik be.
-Te sem vagy még álmos?-nézett rám mosolyogva.Valamit tervezett
-Nem.Őszintén,tudnék még menni pár kört azon a bobon.
-Ezt vártam!-bökött oldalba és karon ragadott.Így sétáltunk ketten a sötétben,néha megálltunk kirakatokat nézegetni,ahogy a fiatalok bulizni mentek vagy csak sétáltak az utcán.A nyár utolsó hetében senki sem akar otthon ülni és olvasni.Rajtam kívül.Én szívesen lettem volna otthon egy jó kis könyv társaságában,de én már csak ilyen régimódi vagyok.
-Ülsz előre?-nézett rám amikor felmásztunk a bob pályára
-Természetesen.-bólogattam mosolyogva.Fel voltam dobódva,egy házat is arrébb tudtam volna dobni.Talán a ,,mindjárt suli" hangulat lökött így eksztázisba,talán Luke,talán a hullócsillagok vagy az agyrázkódásom.Nem érdekelt.Adrenalint akartam minél hamarabb.-Gyerünk már!-csapkodtam a kocsi oldalát türelmetlenül.A menet elindult én pedig csak a hűvös levegőbe kapaszkodhattam ami körülölelt.
-Szeretnél még egyet?-kérdezte Brigi a negyedik kör után
-Nem.Elég volt.-dörzsöltem meg a szemem,ami kissé fájt a menetszéltől-Azt hiszem egy életre.
-Menjünk.Aludjunk.
-Láttam idefele egy bárt.Nem ülünk be?
-Álmos vagyok.-nyögte
-Csak egy koktélra.-könyörögtem
-Rendben.-nevetett-De csak egyre.
Két óra múlva
-Legyen szíves!-intett Brigi a pincérnek már a harmadik alkoholos koktélja után.Én már a negyedik alkoholmentesnél tartottam.-Kérnék ebből még kettőt.
-Minek kérsz kettőt?-néztem rá értetlenül
-Ezt neked is meg kell kóstolnod.-nézett rám-Isteni finom.
-Nem iszok.-ráztam meg a fejem
-Nincs benne annyi alkohol.
-Nem.
-Akkor elviszem Lukenak.-rántott vállat.A pincér kihozta az italokat,mi pedig elindultunk vissza a sátorhoz.Amikor bebújtunk Luke szuszogva aludt középen-Jól bealudt.-nevetett Brigi
-Luke.-ráztam meg a vállát-Hoztunk neked koktélt.Luke.
-Koktélt?-nézett fel-Hol voltatok?
-Bobozni meg koktélozni.-néztem rá mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne
-Nem keltettetek fel?
-Hát.Akkor aludtál el amikor elmentünk.Nem akartunk felkelteni.-védekeztem-De nézd!Hoztunk koktélt!-vigyorogtam és az orra alá dugtam az alkoholos italt.
-Finom.-kortyolt bele-Kóstoltad?
-Nem iszok alkoholt.
-Gondoltam.-nevetett.Örülök hogy mindenki támogatja az alkohol mentes kampányom.
-Azt hittem te sem iszol.-nevettem el magam kínosan
-Azt is hiszed hogy két nap alatt kiismertél.-mosolygott.Kár hogy nem tudtam haragudni rá.Pedig akartam!
-Én alszom.-jelentette ki Brigi-Holnap megyünk tovább.
-Én is alszom.-ásítottam.Elég késő volt-Jó éjt.
Felemeltem a fejem és körbenéztem.Az iskola padban ébredtem,de a pad egy rét közepén volt.A hajamat kellemes szellő fújta,körülöttem sárgult falevelek táncoltak a fák alatt.
-Te vagy Tori?-hallottam magam mögül egy ismerős hangot.Megfordultam.Luke állt mögöttem,kíváncsi tekintettel.
-Nem ismersz meg?-nevettem fel
-Sajnálom.-rázta meg a fejét-De hallottam már rólad.
-Tényleg?-álltam fel
-Ja.-mosolygott és előjöttek gödröcskéi-Tori Lewis a művészetiből.
-Igen.-tűrtem a fülem mögé a hajam
-Nem igazán bírom a művészetiseket.Túl sznobok.
-Mi?-felálltam az asztaltól és elindultam felé-Te is művészetis vagy.
-Nem.-rázta meg a fejét ismét majd elindult felém-Kirúgtak.
-Miért?-csodálkoztam,de addigra már közel volt
-Mert összetörtem az igazgató kocsiját.-megfogta a kezem én pedig zavaromban félre pillantottam.A házunkban álltunk a lépcsőn.Luke egy fokkal lentebb volt,így majdnem egy magasak voltunk
-Miért törted össze?
-Mert intőt adott.-vont vállat
-Indulnunk kéne.-nyafogott valaki,de olyan távolról hallottam hogy nem tudtam beazonosítani-Mikor kel már fel?
-Keltsd fel!-mordult valaki
-De ha fejbe ver az a te lelkeden szárad.-cipzár húzódás,zörgés,majd valaki megfogta a lábam-Tori.Tori.Tori!
-Nem süketültem meg.-húztam a fejemre a párnát-Még öt perc.
-Ja ismerem ezt az öt percet.Abból lesz fél óra.-nevetett,én pedig felültem.Luke ült türelmetlenül,átöltözve,és az illatából ítélve már lezuhanyzott valahol.
-Megyek.-nyögtem-Hol találok itt fürdőt.Fogat akarok mosni.
-Arra.-mutatott maga mögé-Ki van írva,nem igaz hogy nem vetted észre.
-Bocs hogy vak vagyok.
-Semmi baj,majd megszokom.
-Jó reggelt!-mosolygott Brigi amikor kiléptem a sátorból-Irány a mosdó,aztán Balatonalmádi!Gyerünk Tori majd a kocsiban alszol!
Előkotortam a táskámból a törölközőm,tiszta ruhákat és a neszeszerem,majd elindultam a mosdó felé.Odabennt minden tiszta víz volt.Felakasztottam a ruháim a csap melletti fogasra és beléptem a zuhanyfülkébe.A meleg víz ellazította minden porcikám.Öt percig álltam bent aztán kiléptem.Magamra csavartam a törölközőm és a ruháim felé indultam.A vizes papucsomban megcsúszott a lábam és seggre estem.
-A francba!-kiáltottam a fájdalomtól,majd felálltam és átöltöztem
-Miért jársz ilyen furán?-döntötte félre a fejét Luke amikor a kocsihoz sántikáltam
-Elestem oké?-mordultam rá
-Valaki nagyon morcos.-forgatta meg a szemét
-Te is az lennél ha most dobtál volna hátast a világ legmocskosabb zuhanyzójában!-löktem meg finoman
-Béna vagy.-vont vállat és elnevette magát
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése