28.rész-Szombaton

Reggel nem a szokásos ébresztőre keltem,hanem Vanira ahogy rám ugrott,és valamit kiabált,de nem értettem tisztán.A fejemet elnyomta a reggeli álmosság,és úgy éreztem hogy ha nem iszok meg egy kávét akkor meghalok.Lelöktem magamról szőke barátnőm,és kimásztam az ágyból hogy lecsattogjak a konyhába.Szombaton amikor hazaértem apa már nem volt itthon,gondolom Keroléknál aludt,merthogy tegnap sem jött haza.A tegnapi napot végigfilmeztük Vanival,csakhogy tereljük a gondolataimat.Természetesen beszámoltam neki a Michaellel való találkozásomról,és hogy milyen információkhoz jutottam,mire kitalálta hogy akkor nézzünk filmeket.Így néztük meg a 100 első évadját.
-Szóval,kitaláltad mit adsz elő?-ült fel a konyhapultra a kávéfőző mellé,hogy még véletlenül se tudjam őt kikerülni
-Hogy tudsz te ilyen fitt lenni reggel hatkor?-kérdeztem miközben azon ügyködtem hogy a helyére pattintsam a filtert
-Utálok aludni.-vont vállat és kikapott egy banánt a gyümölcskosárból-Mit mondasz majd Lukenak?-kérdezte miközben lefejtette a gyümölcsről a héját
-Semmit.Lukenak nem mondok semmit.-néztem rá amolyan ,,És te se mondj."-tekintettel.Szerencsére vette a lapot,mert vállat vont és benyomta az ablakpárkányon elhelyezkedő ősrégi rádiót.Nem is tudom mikor használtuk utoljára amióta megvan a hifi rendszer.Meg a stúdió.Épp a Taylor Swift-Shake It Off-ja ment,mire Vani hülyén táncolva kezdte énekelni.Nevetve megráztam a fejem,és bedobtam a pirítóba két kenyeret-Ragadós ez a dal.-mosolyogtam rá,ő bólintott.Elővette a telefonját és nyomogatni kezdte.Épphogy megittam a kávét amikor felsikíott-Mivan?-néztem rá úgy mint aki szellemet látott
-A hétvégén..Bécsben...-csak ennyit tudott kinyögni,de felém tartotta a telefonját.Először nem akartam elhinni amit látok.Billie Joe Armstrong itt a szomszédban?Naná hogy megyünk!
-Ki ez?Hívd fel!-nyomogattam a telefonját mutatóujjal,de az izgalomtól csak nem sikerült eltalálnom azt a rohadt zöld telefont
-Hívom,hívom.-vette saját kézbe az irányítást,és már tárcsázott is-Alex,megkaptam az üzid.Persze hogy kérek.-mosolygott majd úgy nézett rám mintha tanácstalan lenne-Hármat szeretnék.-nyögte ki végül,mire nekem összeszaladt a szemöldököm.Egy neki,egy nekem..a harmadik pedig...Luke?Nemár!-Köszi.Akkor majd megyek.Ott talizunk.Ezer köszönet.Szia!-mosolygott és letette
-Mondd azt,hogy a harmadik jegy a másik barátnődé.-néztem rá hitetlenkedve
-Csak te vagy nekem.-kócolta össze a hajam játékosan,de nekem ehhez nem volt kedvem-Lukenak vettem.
-Nem hiszem hogy velünk jön.-ráztam meg a fejem miközben a fülem mögé tűrtem a kócos szénakazalt amit a hajamnak mertem nevezni
-Majd ma meglátjuk.-kacsintott-Menjél öltözni.El fogunk késni.
-Oké.-tettem fel a kezeim védekezően és felrohantam a szobámba hogy kezdjek magammal valamit


-Csak én nem nézem ezt a sorozatot?-tárta szét a karját Gergő amikor odaértünk hozzájuk.A lámpánál ácsorogtak és valószínűleg minket vártak
-Milyen sorozatot?-nézett fel a telefonjából Vani
-American Horror Story.-mosolyodott el Szasza
-Nemár!Az ijesztő.-húzta el a száját
-Én sem nézem.-tettem Gergő vállára a kezem jelezve hogy nincs egyedül-Nem is nézek sorozatokat.
-Huu..-a három fiú egyszerre adta ki ezt a lenéző és ,,nemár"-hang egyvelegét,a ,,hú"-zást.Tipikus.
-Most mivan?-nevettem fel amikor végre leléphettünk a járdáról
-Egyet sem?-kérdezte Zsolti
-Nem.-válaszolt helyettem Vani,és ismét belemerült a telefonjába.Valószínűleg a koncertjegyeket intézte,habár ki tudja.Állandóan azon játszik valami ostoba játékkal,mint például a Flappy Bird
-Odanézzetek.-biccentett az állával Szasza az út túloldalára-Menetrend szerint megjöttek Cliffordék.-Ashton,Michael és Calum az út túloldalán lévő járdán baktattak ahogy a múltkor is
-Megbocsátotok?-néztem körbe,és körül sem nézve az úton,leléptem a járdáról és feléjük igyekeztem.Vani épp rágógumi lufit akart fújni,és amikor felnézve a telefonjából meglátta merre tartok,a lufi szétpukkadt és beterítette az arcát.Mint a filmekben-Sziasztok.-köszöntem nekik,mire egy kórus visszaköszönést kaptam.Összébb húztam a katonazöld kabátom,és rájuknéztem.Nem úgy öltöztek mint akik fáznak,és habár a nap tényleg néha-néha kisütött,de irtó hideg volt,főleg így reggel.Ashton egy sötétkék pulcsit viselt,fekete nadrággal és bakanccsal,Calum bordó pulcsiban lépett ki az utcára szintén fekete szűk gatyában,és bokát villantó Vans cipőben.Michael sem extrázta túl a reggeli készülődést,a szombati ruhája volt rajta.
-Mi a helyzet?-törte meg a kínos csendet Michael
-Semmi csak...-kezdtem,de feleslegesen erőlködtem,ki kellett derítenem mit titkol Luke,és ahhoz össze kell barátkozni velük-Mi az első órátok?
-Színpadi elmélet.-rántott vállat Calum.Ashton nem szólalt meg,csak fura pillantásokkal ajándékozott meg,mintha le akart volna venni a lábamról pusztán a tekintetével.Sajnos-és ezt magamban sem mondtam volna ki hangosan-nekem ő csak egy eszköz,bármennyire nem szeretem kihasználni az embereket.
-Reggeliztetek már?-húztam össze a szemem,mire ők hárman összenéztek.Amikor rájöttek hogy lógni hívtam őket,egyszerre bólinottak
-Tori!-intett az út túloldaláról Zsolti,de csak visszaintettem és elindultunk a sulival ellenkező irányba
-Nem hiszem el hogy a Királylány lógni akart!-engedett el Michael egy sanda mosolyt,mire elnevettem magam
-Ofő az első órám.-vontam vállat,mintha tök természetes lenne hogy nem megyek be.Valójában minden egyes lépésnél ahogy távolodtunk a sulitól,a gyomrom összeszorult,és éreztem hogy nagyon nem jó amit csinálok.Még sosem lógtam.Tami felé vettük az irányt miután sikerült rávennem őket hogy ne a Rézmálba menjünk.Az ajtón belépve megcsapott a kávé illata,és mindjárt éberebb lettem.Befoglaltuk a szokásos boxot és rendeltünk.
-Mit csinálsz hétvégén?-kérdezte Calum egy szívószálat rágcsálva ami az epres shake-jéhez tartozott
-Koncertre megyek valószínüleg.-újságoltam izgatottan egy brownie utánzatot a számba tömve
-Milyen koncert?-emelte meg a fejét Ashton,aki először szólalt meg
-Green Day.-húztam ki magam,és kortyoltam egyet a tejeskávémból-Vanessza,az osztálytársam szervezte be Bécsben.
-De király.-nézett rám Michael
-Ti gondolom bulizni mentek.-haraptam még egyet a sütimből miközben próbáltam kipuhatolózni hogy mennyi igaz abból amiket Luke mondott.Mint például a bulik,alkohol,drogok satöbbi.
-Elsüllyesztetted az anyahajóm.-mosolygott rám Ashton-Eltaláltad.
-Nem akarsz velünk jönni?Szombaton.-kérdezte Calum,és összenézett a többiekkel.Mindannyian bólogattak
-Ja,a koncinak addigra tuti vége lesz.-bólogatott Michael
-Nem igazán szoktam bulikba járni.-vontam vállat hogy egy kicsit kéressem magam.Minél jobban akarják hogy elmenjek,annál többet fognak beszélgetni velem mert nem akarnak egyedül hagyni,és annál többet fogok megtudni a Luke-projektemről.Legalábbis az én pszichológiám szerint
-Jó lesz,elküldöm neked a címet,-kacsintott Ashton.Hoppá,valakinek kérés nélkül is megvan a telefonszáma
-Rendben.-sóhajtottam-Vihetek magammal partnert?
-Partnert?-Ashton elhúzta a száját
-A barátnőmet.-tettem hozzá.Aztán eszembe jutott hogyha megtudná hogy Lukeal fasírtban vagyunk,akkor talán minden kis piszkos titkát kifecsegné-Lukeal összevesztünk.
-Összekaptatok?-kérdezte Michael,mintha annyira érdekelné a téma.Nem bíztam meg benne,de ebben a szituációban és az egész projektben cinkostársként tekintettem rá.
-Igen...Ez komplikáltabb.-vontam vállat

A terembe belépve éreztem hogy valami nem oké.És nem csak a kifelé igyekező osztályfőnök ,,Ezt még megbánod Tori Lewis!"-tekintetére gondolok,hanem valami másra.Az ember érzi ha megváltoznak körülötte a dolgok,akár egy kis rajzszögről,akár a legjobb barátjáról van szó,akivel bár összekaptak,mégis bírják egymást,Luke nem volt a helyén,sem a cucca nem volt ott.Nem is költözött át máshová,sehol nem láttam.
-Nem jött ma be.-köszönt Ricsi amikor leültem a helyemre,miközben kisebb szívinfarktust kaptam mert azt hittem hogy alszik
-Ohh.-ennyi volt az összes amit ki tudtam nyögni-És valaki tudja hogy...
-Azt mondta belázasodott.-szakított félbe-Habár,kötve hiszem.
-Valószínűleg miattam nem jött.-pakoltam ki az ének cuccom a padra felkészülve a -többieknek a második- legelső órára
-Hol voltál?-kérdezte Vani amikor belépett az ajtón Zsolti társaságában.Odatrappolt az asztalomhoz és bevágta magát mellém-Aggódtam.
-Alátámasztom.-ült Vanessza helyére Zsolti-Egész idáig csak zabált.
-Ha ilyen ideges lennél,neked is kéne valami amivel levezeted.-durcizott,mire Zsolti összehúzta magát.Nem szerettünk beszélni Vani helyzetéről,sem a szüleiről,de főleg nem anyukájáról.Így is elég baja van.A csengő megszólalt,de a fél osztály még valahol kóválygott.
-Milyen óránk lesz?-kiáltotta el magát Gergő ahogy belépett a terembe
-Ének.-lóbáltam meg a könyvem,majd visszatettem a padra
-Már megint Maja néni?-sóhajtott,és hitetlenkedve a fejét csóválta-Hogy fogom elviselni ezt a nőt négy éven keresztül?
-Mit ugrálsz?Úgyis alszol az óráin.-emelte fel a fejét Lili a hatalmas A2-es rajzlapjából,amire valami szkafanderes embert rajzolt ahogy holdra lép.A feladatot múlthéten kaptunk Varga tanár úrtól,de ezek szerint ő már keményen dolgozik rajta
-De nem tudok rendesen amég ő itt kornyikál.-világított rá Gergő a fontos információra
-Ajánlanám a külön énektanárt,mert ha az én kornyikálásom irritál,a sajátodtól valószínűleg bevérzik a füled.-lépett be a terembe Salánky Maja tanárnő.Gergő nem szólt,csak behúzott nyakkal visszacsoszogott a helyére
-Szép volt tanárnő!-intett felé Ricsi,és mindannyian elnevettük magunkat Salánky beszólásán
-Hol vannak a többiek?Némedi-Varga?Hemmings?Bíró?
-Hemmings gethes.-köhintett Bence mintha ő is elkapta volna
-Némedi-Vargáék?-vonta fel a fél szemöldökét a tanárnő
-Miért mindenki Szaszát keresi?-csapott az asztalára Zsolti-Mindig Szaszát veszik elő ha valakik nincsenek itt.
-Még akkor is ha Szasza itt van!-hallottunk egy hangot,majd egy kéz jelent meg a helyén.Összehúzott szemöldökkel néztük,majd végre felült,így láthattuk hogy tényleg jelen van.Csak senkinek nem tűnt fel,mert magára takart vagy három kabátot,valószínűleg aludt
-Embeeer!-húzta el a szó végét Lili.Tőle teljesen távol álltak az ilyen szavak
-Basszus,észre se vettünk.-nézett rá Gergő-Többiek?
-Honnan tudjam?-ült fel Szasza teljesen,és a tenyerére támasztotta a fejét-Álmos vagyok.
-Megkérdezhetem mivel értem el ezt a kimagasló tiszteletet?-támaszkodott rá a padra Salánky
-Elnézést tanárnő.-húzta be a nyakát,de a következő pillanatban ismét ledőlt a négy összehúzott székre hogy aludhasson.Nagyon szerettem volna írni Lukenak egy üzenetet,de lemondtam róla,mivel ő sem nagyon strapálta magát hogy kibéküljünk.Zsolti gitározott,mi pedig olyan hülyeségeket kezdtünk énekelni mint az Old Mc'Donald have a farm.Ricsi a szemét forgatva betette a fülhallgatóját és leborult a padra.Vani előttem a kezével dobolt az asztalon,Lili a körmeivel kopácsolt,Ben fütyörészett,én pedig a telefonomat nyomogattam és próbáltam elterelni a gondolataim.Vajon szóljak Vaninak arról mit beszéltem Ashtonékkal,vagy nélküle menjek el a bulira?
A szünetben mindenki kivonult a teremből.Vanival elmentünk büfébe hogy feltankoljunk,majd egy kókuszos csiga és egy doboz kakaó társaságával csoszogtam ki vele az udvarra
-Rohadt hideg van.-nézett fel az égre Ben,mintha már a hóesést várná
-Október van.-rántott vállat Lili ezzel lezárva a témát-Tényleg Tori.Holnap van az előadásod.Remélem már a díszleten dolgozol.
-Ami azt illeti...-kezdtem,mert addig nem jutott eszembe semmi.Aztán ott,Lili szikrát szóró tekintetébe nézve eszembe jutottak anya szövegkönyvei.Rövid monológok,mégis annyira jók hogy ezekkel ment el meghallgatásokra,és minden szerepet megkapott-Igen,dolgozom rajta.
-Remélem is.Mert ez teszi ki a félévid 43%-át.-fenyegetett meg a mutatóujjával.A telefonom előkapva dobtam egy sms-t anyának hogy faxoljon nekem valamit
-Mit eszel?-hajolt mellém Gergő,a kókuszos csigámmal szemezve,mire én sóhajtozva odaadtam neki és inkább kibontottam a kakaóm-Mit iszol?
-Na mostmár tudod hova menj kéregetni.-nevettem el magam.A telefonom megrezzent a zsebemben,de sajnálatomra nem Luke volt,hanem apa hogy ma siessünk haza.Megmutattam az üzenetet Vaninak,aki bólogatva ivott bele a mentes vizébe.
-Szerintetek Müller behozza a térképet?-tett fel egy teljesen nem oda való kérdést Zsolti
-Mivan?-kérdeztem vissza.Müller Ferenc a történelem tanárunk volt,és nagyon szigorú
-Tudod...Én dogát írok.Büntetésből.-vette suttogóra a figurát
-Béna.-röhögött fel Bence
-Kellett neked beszólogatni.-nézett rá gonosz vigyorral Kitti
-Miért kell neked térkép törire?-nevetett Vani
-Hát hogy tudjak mutogatni.-válaszolt
-Mutogatni?-néztem rá visszafojtott röhögéssel
-Ja...Tudod.-mondta és a jobb kezével elkezdett hadonászni jobbra-balra.Inkább nem foglalkoztunk vele többet,betudtuk az iskolai stressz által okozott agykárosodásnak.Az órák unalmasak voltak,és mivel csak elméletet tanultunk az egész osztályt elkapta a chill hangulat és mindenki elálmosodott.Hazafelé már felébresztett minket a hűvös szél,és nagyon úgy nézett ki hogy idén előbb jön a tél,mert habár mégcsak október volt,rettentő hideg és majd odafagytunk a suli előtti lépcsőre.Senkinek nem volt kedve leülni ezért inkább álltunk,és fánkot eszegetve - fogalmam sincs Szasza honnan szerezte - vártuk Ricsit aki valamit beszélt az ofővel
-Norbi nem azt üzente hogy siessünk haza?-nézett rám Vani letörölve a szája széléről a lekvárt
-Ohh...tényleg.-sóhajtottam és arra felé néztem amerre lakunk-Annyira nincs kedvem gyalogolni.Nem viszel a hátadon?
-Felejtsd el.-nevetett-Haladjunk.
-Hova mentek?-emelte fel a fejét Lili
-Haza?-kérdeztem vissza félve
-Persze,mi meg fagyjunk meg?
-Hát...-tártam szét a karom.Nem igazán tudtam mit mondani.Zsolti kérte hogy maradjunk ott,nem volt kötelező iskolai program szétfagyni a suli előtt.Elindultunk hazafelé miközben megpróbáltuk a kapucnit a fejünkön tartani.
-Merre mentél Ashtonékkal?-kérdezte hirtelen.Tudtam,hogy egyszer rá fog kérdezni,elvégre azért ő is kíváncsi rá merre lógatom a lábam velük
-Taminál.-nyögtem ki végül
-És?-kérdezte.Ráérzett hogy itt még nincs vége a dolognak.A kérdés csak az volt hogy beavassam-e.
-Meghívtak hétvégén egy buliba.-néztem rá az egyik szemem összeszorítva.Végülis nem titkolhatok el ilyen dolgokat a legjobb barátnőm elől.Ráadásul együtt lakunk,úgyhogy nem is nagyon tudnám.Vani a vártnál is jobban reagált
-Akkor lemondom a koncertet.-vont vállat
-Ne!-fogtam meg a karját-Belefér.Elmegyünk a koncertre,aztán a buliba.
-Oké.-nézett rám.Valószínűleg nem nagyon volt ínyére ez az egész,de semmiért nem hagyott volna elmenni egyedül.
-Lehet hogy apuék összeházasodnak.-mondtam,mert még erről sem beszéltünk.Vani megállt,kiejtette a kezéből a fánkot és szerintem ott is éjszakázik ha nem fogom meg,és rángatom tovább a könyökénél-Nem tudom biztosan,Luke mondta.
-Ezen vesztetek össze?-kérdezte pár perc sokk után
-Nem.Azért mert megcsókolt.-újabb sokk
-Az emberek nem szoktak összeveszni amikor megcsókolják egymást.A normális emberek olyankor összejönnek.Tudod...Aztán összeházasodnak...
-Vani.Bent voltam biológia órán.-horkantottam,hogy ne is folytassa-Nem pont ezen,de ez is közre játszott.Elutasítottam a segítségét,és azt elég nehezen viseli.
-Hát...-harapott az ajkába-Ahányszor elutasítod mindig oltári nagy bajba kerülsz.
-Na ja.-sóhajtottam,és benyitottam a kertkapun.